Ember és ember
között különbséget teszünk a munkája alapján. A szellemi vagy
irodai munkát végzőket rendesen megbecsüljük. A szakmunkásokat,
fizikai- és betanított munkásokat kevesebbre tartjuk. Noha a
szakmunkások jövedelmi kilátásai sokszor jobbak a szellemi
munkásokénál ez a pálya mégsem vonzó az ambiciózus fiatalok
számára. Az egyensúly helyreállítása (vagy mondhatjuk inkább, hogy
megteremtése) érdekében növelni kell a szakmunkások presztízsét.
Ezt indirekt eszközökkel lehet elérni.
Tovább »
Miért
megy valaki önkéntesnek? Segíteni akarásból, kalandvágyból? Is. De
leginkább valamilyen személyes ösztönzés, mint egy ismerős példája
alapján. Az adományozással mi a helyzet? Rendszeresen tesszük vagy
csak eseti jelleggel, ha síró gyermekeket látunk a tévében? A civil
szervezetek működésének az önkéntesek és az adományok az alapjai.
Enélkül az állam által eltartott hivatalokhoz hasonlítanak. Ezernyi
nonprofit szervezet „működik” Magyarországon. Van olyan is, amely –
egyfajta háttérintézményként – a nonprofit szervezetek támogatására
szakosodott, de kevesen. Van azonban olyan, amely konkrétan az
emberek civil aktivitását szeretné növelni, amely személyesen
szólítja meg őket, így terelve a szolidáris társadalom
útjára?
Tovább »
Életminőségünket jelentősen befolyásolja személyes
kapcsolataink száma és minősége. Az ember közösségi lény. Az iskola
befejezése után (a családon kívül) a legfőbb közösségi terep a
lakóhely és a munkahely. A legjobb
közösségképző erő mindig is az összezártság volt. De ellentétben az
iskolával ezekben el tudjuk kerülni egymást. A gyenge közösségek
okaként az elidegenedés illetve a mobilizácó jelölhető meg. De az
eredmény a fontos: manapság évek óta lehetnek szomszédok az
emberek, mégsem beszélnek egymással tíz szónál többet, nem hívják
meg egymást vacsorára, nem rendeznek közös programokat. A
munkahelyen sem alakulnak ki igazi közösségek. Az erős
kapcsolatokat gyenge szálak tucatjaival helyettesítik (főleg az
internet segítségével).
Tovább »
A blogom indításakor
elhatározott koncepciómtól a következő héten három bejegyzés
erejéig el fogok térni. Eddig főleg elemzésszerű bejegyzéseket
írtam és lehetőség szerint tartózkodtam az ötletellgetéstől. Fő
célom a politikai, gazdasági és társadalmi problémák rejtve maradó
oldalának megvilágítása, az objektív gondolkodásra késztetés. Most
azonban három konkrét javaslatot ismertettek majd egy-egy
társadalmi probléma megoldásának elősegítésére. Olyan
elképzeléseket, melyeket magánemberek és civilek is
megvalósíthatnak. A három problémakör, amivel foglalkozni fogok
sorrendben a következő: szomszédsági és munkahelyi közösségek
kialakulása, önkéntesség és adományozói kultúra, valamint a
szakmunkások társadalmi megítélése.
Tovább »
Ma van a Föld
napja. Kiváló alkalom elgondolkodni milyen csodálatos bolygón
élünk; a tájak, állatok és növények végtelen változatossága
közepette. Egyben átértékelhetjük fajunk szerepét, cselekvéseink
következményeit (az általunk okozott károkat). Az emberek ritka
kivételtől eltekintve soha nem bántak jól a környezettel. A
természeti népek sem, ellentétben a közkeletű vélekedéssel.
Mindössze az általuk okozott csekély károkat a környezet ki tudta
heverni. A Föld minden szegletére kiterjedő emberi tevékenység és a
lebomolhatatlan kemikáliák korában egészen más a helyzet. Bolygónk
ökoszisztémája egy fokozatosan gyengülő emberhez hasonlít, akit
egyetlen betegség is halálba ránthat. A Földet nem apáinktól
örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Hát én nem szeretnék
az Ő Földjükön élni! Akár az egyik legkegyetlenebb kérdést is
feltehetnénk: bűnt követ el az, aki most gyereket
vállal?
Tovább »
Divatos manapság a nagy (főleg állami vagy állam által támogatott)
vállalatok vezetőinek jövedelmein élcelődni. Az aktuális populista
szlogen szerint válság idején elvárható tőlük a mértékletesség
(egyébként nem?). Itt és most nem őket szeretném védeni, de
fontosnak tartom az objektivitás megőrzését.
Tovább »
A sikeres tőzsdei kereskedés
alapja a jövőbeli árfolyammozgások eltalálása. A trendfordulók
előrejelzésére több – elsősorban technikai – módszer létezik. A
vállalatok alul- vagy felülértékeltségének mértékét, vagyis a
buborékképződést ugyanakkor fundamentális eszközökkel vizsgálják.
Nézzünk először ez utóbbira egy egyszerű technikai
módszert.
Tovább »
Avagy a veszteségminimalizálás aranyszabálya.
A tőzsde aranyszabálya szerint olcsón kell venni és drágán eladni.
Vagy mint az előző bejegyzésben írtam: előbb drágán eladni és
később olcsón visszavásárolni. A tőzsdei árfolyamok azonban rendre
az elvárásainktól eltérően alakulnak. Nemhiába, minden tőzsdéző
álma egy módszer, mellyel az árfolyamváltozások megbízhatóan előre
jelezhetők. Amíg ilyen nem létezik a veszteségminimalizáló
technikák kiemelkedően fontosak.
Tovább »
Avagy hogyan
kereshetünk pénzt árfolyamzuhanás idején.
Árfolyam-emelkedés révén relatíve egyszerű pénzt keresni.
Jelenleg azonban a zuhanás gyakoribb esemény. Természetesen a
tőzsdén ilyenkor is lehet pénzt keresni (vagy veszíteni). A
megoldás a következő: előbb eladunk és csak utána vásároljuk meg az
eladott értékpapírokat. Ilyet tényleg csak a pénzpiacon lehet
megtenni. Shortolásnak hívják a módszert.
Tovább »
Avagy a tőzsdén
pénz nem keletkezik és nem vész el.
Ha részvényt
veszünk kétféle jövedelmünk keletkezhet: árfolyamnyereség és
osztalék. Az utóbbit most hagyjuk, a spekulánsok úgysem számolnak
vele, márpedig a tőzsdézők többsége ebbe a csoportba tartozik. A
tőzsde nulla összegű játék. Csak annyit kereshetünk, amennyit mások
elvesztettek. Pontosabban még annyit sem, ha figyelembe vesszük a
brókercégeknek fizetett jutalékot és az adókat.
Tovább »
Avagy tényleg
tudjuk mi a tőzsde?
A tőzsdéről
mindenkinek van elképzelése. Eszünkbe jut a veszett hangyaként
rohangáló brókerek látványa vagy újabban a telefonnal és minimum
három monitorral felszerelkezett modern változatuk. Aki tanult a
témáról tudja, hogy a tőzsde egy koncentrált piac, ahol
standardizált termékek és értékpapírok szabványosított kereskedése
folyik. De ezek a leírások csak elfedik a tőzsde valódi célját és
erősítik a róla kialakult hagyományosan negatív
véleményt.
Tovább »
A kozmetikumok
és pénzügyi termékek értékesítésekor gyakran alkalmaznak
ügynököket. Na nem a régi világ házaló ügynökeire kell gondolni.
Valaki egyszer úgy gondolta ostobaság a magánélet és az üzlet
szétválasztását tanácsoló ősi bölcsesség és az emberek szívének
legfőbb vágya a közeli ismerőseitől vásárolni.
Tovább »
Kisebb
parlament, a bonyolult választási rendszer átalakítása, mindez
hálás téma, ha a közvélemény figyelmét szeretné egy párt
felkelteni. A megoldás ugyanakkor igencsak nehéz, lévén mindenkinek
maga felé húz a keze. Van azonban egy kérdés, amit nem szoktak
feszegetni, pedig alapvető módon határozza meg nemcsak a választási
rendszert, hanem a parlament működését is.
Tovább »
Dolgozunk, hogy
pénzt keressünk, amiből kifizethetjük számláinkat, vásárolhatunk,
szórakozhatunk. De vajon mennyire tudjuk felmérni pénzünk valós
értékét? Van egy érdekes trükk, amely segít ebben. Természetesen
csak a bérből és fizetésből élők esetében.
Tovább »
„Az én politikám az, hogy nincs politikám.”
(Abraham Lincoln)
„A
politika csak olyanoknak való, akik hajlandók nyüzsögni, a képükön
vastag a bőr és van humorérzékük.” (John Balley)
„Ha nem tudod szállítani a
megígért csillagokat, definiáld át a csillagos eget!” (Paul A.
Samuelson)
Tovább »
